Egészségmegőrző cipők kicsiknek, nagyoknak

Egészségmegőrző cipők kicsiknek, nagyoknak – a budakeszi cipész találmánya
2009. szeptember 15.

Bokor István cipőipari technikusnak szép eredményeket hozott az elmúlt év. A családi kisvállalkozásban praktizáló, Budakeszin élő cipészmester valami kivételeset tud: saját szellemi terméke alapján minőségi termékeket készíteni.

Budapesten a Géniusz találmányi kiállításon Géniusz-díjat és ezüstérmet, a zágrábi találmányi bemutatón ezüstérmet, Újvidéken pedig aranyérmet kapott a gyermekek lábának egészséges fejlődését segítő különleges lábbelijeiért. A SUPI+ gyermekcipő-család (szandál, szandálcipő, őszi-tavaszi cipő, téli lábbeli) a növésben lévők csontozatának egészséges kialakulását segíti bébi, gyermek, fiú és lányka 18-38-as tartományban.

Bokor István egy régi orvosi problémát oldott meg a hosszas szakmai pályafutása során felhalmozott tapasztalataival, kreativitásával. Korábban az ortopéd cipő és az általános lábbelik között nem volt olyan átmeneti, illetve a két cipő típus előnyeit ötvöző olyan tartású lábbeli, amely az egész napos viselet közben segítette volna a láb statikai egyensúlyát, a csontozat helyes tartását, valamint az izomzat fejlődését. A minőségi nyersanyagokból igényesen, kézzel készített SUPI+cipő családnál a betét nélküli támasztás a hosszan előrevezetett erős, magas kéreggel történik, a bedőlést az ék alakú alátámasztás akadályozza meg.

A feltaláló gyártmányai a 3T elvét képviselik: tartanak, támasztanak, tornásztatnak. A cipő alapja a Bokor mester által kialakított speciális, lábszerű kapta. A szintén általa kifejlesztett különleges, hosszú, erős kéreg biztosítja a stabil tartást. A magas kialakítású kéreg felső pontja az achiles ín tapadáspontjáig ér. A láb belső oldalán hosszabb, úgynevezett Thomas sarok, valamint a belső oldalon magasabb ék alakúan kialakított sarokforma (ún. supináló sarok) mechanikusan alátámasztja a viselő sarkát. Ami a láb tornásztatását illeti: a hagyományos lábbelihez képes kissé nagyobb orrfelhajlás következtében a legördülés könnyed, járás közben a konstrukció megtornásztatja a hosszboltozat izomzatát a cipőben. Ez a megoldás az izomzatot alátámasztó betét nélkül teszi lehetővé a könnyed járást. A bokacsontnál lévő szivacspárnák megakadályozzák, hogy az erős, magas kéreg irritálja a bokacsontokat, a viselet komfortérzéssel jár. A cipők belső oldala egyenes, nem terelik a lábfejet semmilyen irányba, a szélesre kialakított orrforma hagyja a lábfejet kiterülni. A nagy orrmagasság segíti a lábfej és a lábujjak szabad mozgását.

A könnyített szerkezetű gumitalp, a szerszámba öntött magas kopás állóságú, mindig azonos (5-7 fokos) döntésű sarok, a szélesen kialakított talp stabil, biztos járást tesz lehetővé, a statikai problémák megoldását, a deformitások (pl. lúdtalp) kialakulásának megelőzését szolgálják. A természetes anyagú (bőr felsőrész, bőr bélés, bőr talpbélés) lábbelikben a fejlődésben lévő, sok nedvességet párologtató gyermekek lába jól szellőzik. A SUPI+ név regisztrált védelem alatt, a kéreg és a sarok kialakítása ipari mintaoltalom alatt áll.

Bokor úr lelkesen beszél munkájáról, közben tucatnyi apró fiú ás leány szandált, cipőt sorakoztat a dohányzóasztalra. Mintegy rögtönzött kiállítást rendez számomra bemutatkozásul. A jópofa minták, vidám, színes anyagok felhasználásával készült lábbelikről az avatatlan szemmel nézelődő meg nem mondaná, hogy ezek a mutatós termékek fejlődési, ortopédiai problémák kialakulásának megelőzését is szolgálják. Nem ormótlanok, nem bumfordiak. Csak kézbe véve, megtapogatva érzékelhető, hogy ezek a darabok masszívabbak, tartósabbak, többet nyújtanak és értékesebbek, mint a közismert nagy márkák, a divatos olasz, spanyol, vagy az olcsóság okán hódító távol-keleti tucatáruk. A mester a gyermekeik testi épségével törődő szülőknek azt ajánlja: ne szemmel válasszanak cipőt, hanem kézzel, amelyiknek nincs erős, kemény kérge, azt tegyék félre, mert nem nyújtja azt, amire a fejlődő lábnak elengedhetetlenül szüksége van. Azt is mellőzzék, amelyikben betét van.

Bokor István 1968-ban, érettségi után jelentkezett cipésztanulónak, miután elvégezte a szakmunkásképzőt, még rátett két évet és technikusi minősítést szerzett. Első munkahelyén, a Savaria Cipőgyárban felsőrész-szabással foglalkozott, de érdekelte a cipőgyártás egésze is. A katonai szolgálat letöltése után Budapestre, a Duna Cipőgyárba került, kezdetben ott is szabászként dolgozott, majd a kísérleti műhelyben folytatta munkáját. Ezután a szabászati, és előkészítő üzem technológusaként a technológiai osztályon dolgozott. Később a műanyag „cipőalkatrészeket” is gyártó PEMÜ-nél a cipős részleg gyártmánytervezőjeként a lábbelik műanyag alkotórészeinek műszaki tervezésével foglalkozott. (1984-ben-ben ipart váltott, ettől kezdve „maszek”-ként kereste kenyerét. Különböző szövetkezeteknek, cégeknek bérmunkában készített cipőket. Mivel az ortopéd cipészet is igényt tartott jó minőségű munkájára, az ortopéd cipészi vizsgát is letette. Egy cég felkérte, hogy segítsen beindítani a gyermek ortopéd cipők gyártását. Közvetlenségével, szolgálatkészségével, megbízhatóságával, ügyességével számos orvos és szülő elismerését kivívta.

Saját fejlesztését, találmányát egy furcsa eset inspirálta. Nem értette, miért írt fel ortopéd cipőt az egyik doktornő egy gyereknek, akinél nem lehetett ortopédiai problémát diagnosztizálni, mégis fájlalta lábát a köznapi utcai cipőkben. „Mivel a szülők panasszal fordultak hozzám, kötelességemnek éreztem segíteni”- válaszolta az orvos. Ez adta fel a leckét Bokor úrnak, miként lehetne a növekvő gyermekeknek olyan cipőket készíteni, amelyek jó irányba terelik az izmok, csontok fejlődését.

– A felnőttkori lábbetegségek 80 %-a gyermekkorban viselt rossz lábbelik miatt alakul ki – magyarázza a feltaláló -, fontos odafigyelni rájuk, mert ha az izmok, izületek helytelenül rögzülnek, a deformitások végigkísérik az életüket. Korrigálni kell, de a betét inkább hátráltatja az izmok erősödését. A gyermek nem kis felnőtt, fontos, hogy az életkorának megfelelő, jó tartású lábbelit kapjon. Érdekelt a szakmai kihívás, megoldást találni erre a problémára. Tanulmányoztam a szakirodalmat, orvosokkal beszélgettem, velük együttműködve kísérleteztem. A jó tartású lábbeli alapja a megfelelő kapta, mivel ilyet sehol sem találtam, magam készítettem néhányat, amivel elindulhattam.

A kedvező visszajelzések önálló gyártó csapat összehozására ösztönözték Bokor urat, ám amint kezdett beindulni az üzlet, úgy sűrűsödtek a nézeteltérések a kis társaságban, ezért inkább önállóan folytatta, amit elkezdett, cipőit Supi+R márkanéven a fiával közös Lazzari 75 Kft.-ben forgalmazza. Felesége az adminisztrációt végzi, valamint a megrendelésekkel kapcsolatos ügyeket bonyolítja. Modelljei Budakeszin az Átrium Üzletházban, valamint Budapesten több gyógyászati boltban (Veno-Med Kft. Újpesten, LBT. Kft. XIII.ker. Margit,Med II. ker.) is megtalálhatók, és a Dévényi Anna módszerét követő gyógytornászok, ortopéd orvosok is jónak tartják, sokaknak ajánlják, mert meggyőződésük, hogy ezek a lábbelik a tornával együtt megoldják a gyerekek járás- és izomproblémáit. Érdekes, hogy a kisgyerekek is gyorsan megkedvelik a Supi termékeket. A feltaláló unokája, amikor három éves korában felpróbálta a neki készített cipőcskét, többet fel sem akarta húzni az édesapa által favorizált Nike edzőcipőt.

Aki már kézbe vette dr. Bender György orvos professzornak a gyermek lábak problémái iránt érdeklődő szülők és medikák részére írott ismeretterjesztő könyvét, tudatosan odafigyel, milyen cipőt, szandált válasszon a gyermekének. Egy Budakeszin élő anyuka szatyorba tette kisfia összes lábbelisét és a helybeli ortopéd orvoshoz fordult tanácsért, melyiket ajánlja? Az orvos ismeretlenül is a Supi+R szandált emelte ki azzal, hogy azt tartsa meg, a többit dobja a kukába. A választól méltatlankodó édesanyának azt felelte, „ne haragudjon, ön azt kérdezte, melyik lábbeli tesz jót a gyermek egészséges fejlődésének, hiába áldozott sok pénzt a többire, ha csak ez az egy pár felel meg a célnak. Szerencse, hogy még vannak szakemberek, akik képesek ilyet létrehozni.”

– Ez az elismerés számomra felért a többi oklevéllel – jegyezte meg a mester, de nyomban hozzátette, sajnos a szakképzés mostani állapota sötét jövőképet vetít elénk: ha nem történnek megfelelő változások, válságba kerülhet ez a fontos iparág. Ma már nagyítóval is alig találni igazi kézi munkával dolgozó sokoldalú mesterembert, aki egymaga ismeri a cipőgyártás minden fázisát, fortélyát, de még alkalmas segédet, tanulót sem. Betanított munkásokkal pedig lehetetlen személyre szóló szolgáltatást nyújtani.

A budakeszi családi ház földszintjén lévő műhelyben, jól szervezett részegység gyártó beszállítókkal egyelőre kielégítik a piaci igényeket, de a feltaláló fia más szakmát választott, így nincs kire hagyni a családi ipart. Bár Magyarországon mások is csinálnak supináló sarkú lábbeliket, azok gyártásához nem fűződik ilyen mély szakmai tapasztalat, elkötelezettség, nem előzi meg az övéhez hasonló alapos műszaki előkészítés.

Az eredeti cikk az Iparos Újság weboldalán >>>